A térdízületben két csúszóporc helyezkedik el: ezeket belső és külső meniszkuszoknak hívjuk.
A belső oldali csúszóporc a térd egyik legsérülékenyebb része, a külső meniszkusz sokkal ritkábban sérül.
Fiatalabb életkorban főleg sportolás közben sérülhet, idősebb korban azonban legtöbbször sérülés nélkül is szakadhat. Ezt nevezzük degeneratív meniszkusz szakadásnak, mely a meniszkusz rostos porcállományának gyengülése következtében lép fel.
A szakadt meniszkusz (sérült csúszóporc) helyén mozgáskor és terheléskor jelentkezik fájdalom.
Nagyon sokszor a szakadt meniszkuszrész a térdizület elakadását idézi elő, ilyenkor a térdízület nem nyújtható ki teljesen, mozgásterjedelme erősen beszűkül.
Sok esetben ez akár spontán is megoldódhat, miután a szakadt meniszkuszrész helyreugrik.
Legtöbbször a leszakadt darabot eltávolítjuk, és a helyét lesimítjuk a további szakadás megelőzésére. Ritkán a leszakadt darab visszavarrható.
A szakadt csúszóporcnak a korai eltávolítása sok esetben javasolt, mivel a nem egyenletes terheléselosztás miatt a terhelő felszíneken is nagyon hamar porckárosodást okozhat. Ezt az eltávolítást a legtöbbször egy minimál invazív eljárással (arthroskopiaval, amely nem igényel nagy feltárást, csupán két apró sebet a térdkalács két oldalán) is eltávolíthatjuk, amelyet térdtükrözésnek is nevezünk.